Események
201. május 23.
A tatai öreg platán nyomában
A májusi 3. vasárnapunkat, rendhagyó módon, nem a Főiskolán tartottuk, hanem kis csapatunk első közös kirándulását tette meg: az Európai Év Fája 2015 verseny második helyezettje, az Öreg-tó partján álló 230 éves platánfa nyomába indultunk el. Vagyis Tatán jártunk, mely néhányunknak még felfedezésre váró helyszínnek bizonyult, míg mások már régóta kedvelték, sokszor be is barangolták. Ez utóbbi Tata-rajongók kalauzolásával, azt hiszem, igazán csodaszépnek és izgalmasnak ismerhettük meg a várost.
2015. február 28.
Beszámoló a 2015. február 15-i ( Ötvened vasárnap) közösségi alkalom
eseményeiről
Kedves intermezzóval kezdődött az alakalom. Egy gyülekezeti társnőnk új szőnyeget hozott a kápolnába, ami a hidegebb, téli időkben bizony igencsak jó szolgálatot tesz...
Szabó Ildikó lelkész köszöntötte a megjelent híveket, és a 31. Zsoltár versét olvasta fel nékünk ("Légy erős kősziklám, erős váram, segíts rajtam!...") Közös éneklés után imakérések következtek: gyógyulásokért, de az ukrajnai szörnyű helyzet miatt is kértük az Urat, hárítsa el a háború elhatalmasodását, imádkoztunk a magyarországi gyűlölködés és ellenségeskedés feloldásáért, s az éppen ülésező DEKA működésére is áldást kértünk...
2015. január
B U É K
A Krisztus Szege Kápolna istentiszteleteinek látogatói Advent első vasárnapján készítették el közösen – az Istentiszteletet megelőzően – a fenti képen látható adventi koszorút. Előtte ismerkedtünk az adventi-koszorú történetével, formájának, színeinek, felhasznált díszeinek szimbolikájával. Azután minden vasárnap meggyújtottunk rajta egy-egy gyertyát. Szerettük… mert közösen készítettük, szerettük, mert a mienk volt. December harmadik vasárnapján is körül ültük, amikor mindenki hozott valami ajándékot a közösségnek...
2014.
A 2015-ös vasárnapi menetrend a Dankó utcában
Na nem a Dankó utcai tömegközlekedés fog javulni – mint ahogyan a címből esetleg sejteni lehetne - hanem általában is, és konkrétan is az egyházi év volt a témája a legutóbbi közösségi napnak. A november 16-i vasárnapi istentisztelet megtartása, és a közösen elfogyasztott gulyás után, Szabó Ildikó, a WJLF és a Krisztus Szege Kápolna helyi gyülekezetének lelkésze, rövid történeti összefoglalót adott arról, hogy egészen a kezdetektől hogyan alakult ki, hogyan jutott el a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség a mai formájáig. Megtudtuk, hogy honnan ered a „metodista” név, és mit jelent. Valamint,
2014. november
Enter to my dream world
A napfény betűz a terembe, a szél rohanva az ablakhoz ér, és az ágak pillanatokra mögéjük hajlanak. És mi bent vagyunk. Mi, akik újra feltekintünk az égre, mi, akik nem tudunk élni e kapcsolat nélkül. Mi mind meztelenek vagyunk és megsebzettek, s oly sokszor elbujtunk fájdalmainkkal. Szívünkben talán még mindig hordozva, itt ülünk most egy asztalnál. Felülről látható csak útjaink célja, erről szólnak a szavak idelent, hogy lássunk mi is, és hogy asztalunkhoz fogadjunk másokat is. Kérünk, hálát adunk, áldást éneklünk...
2014. szeptember
Akik vasárnaponként a Dankó utca főiskolai gyülekezetét látogatjuk, mindinkább érezzük, hogy a Krisztus Szege Kápolna eklézsiája nem csupán a liturgia celebrálásának helyszíne, hanem maroknyi, élő s egyre elevenebbé váló közösség, amelynek tagjai – a Róm 12,6 értelmében – a nekik adatott kegyelem szerint szolgálnak egymásnak különféle ajándékaikkal.
Szeptember 21-én sikerült első ízben – remélhetőleg hagyományt teremtve – megvalósítanunk a főiskola lelkésze, Szabó Ildikó által inspirált szándékunkat, hogy minden hónap harmadik vasárnapját valamiképp különlegessé tegyük a gyülekezet életében.