A
tatai öreg platán nyomában – Kirándulás 2015. május 17-én
A
májusi 3. vasárnapunkat, rendhagyó módon, nem a Főiskolán tartottuk, hanem kis
csapatunk első közös kirándulását tette meg: az Európai Év Fája 2015 verseny
második helyezettje, az Öreg-tó partján álló 230 éves platánfa nyomába
indultunk el. Vagyis Tatán jártunk, mely néhányunknak még felfedezésre váró
helyszínnek bizonyult, míg mások már régóta kedvelték, sokszor be is
barangolták. Ez utóbbi Tata-rajongók kalauzolásával, azt hiszem, igazán csodaszépnek
és izgalmasnak ismerhettük meg a várost.
Nekem a táj jelentett
leginkább emlékezeteset: az Öreg-tavi és a tavat övező panoráma, mely egyszerre
nyújtott felemelő, de barátságos érzést is, a szemnek
pont befogható, még nem határtalan víz és az azt környező Gerecse látványával.
A másik, a horgásztó a műromokkal és az öreg fákból álló erdősávval pedig –
talán Sára itteni, gyerekkori kalandjai hallgatásának hatására is – szívet
melengető környezetnek tetszett számomra.
De
Tatát nemcsak különleges természeti adottságai teszik kiránduló csalogatóvá,
hanem műemlékekben való gazdagsága is. Mivel minden nevezetességet végigjárni
nem állt rendelkezésünkre elég idő – röviden látogattunk csak be a Várba, és
néhány régi tatai lakóépületre és passage-ra is csak jártunkban vetettünk
pillantást –, túravezetőink választása ez alkalommal az ókori görög-római
szobormásolatok múzeumára esett. Az egykori zsinagóga épületét zsúfolásig
megtöltötték a többségünk által csak az iskolai művészettörténet tankönyvből
ismert, világhírű alkotások másolatai a Parthenon frízétől a Laokoon-csoporton
át Augustus szobráig... Az emberségünk nagyságát hirdető műremekek éles
kontrasztot képeztek a befogadó templom kertjében található, az elpusztított
tatai zsidóságnak emléket állító kompozícióval. Emitt a kőfaragás
felülmúlhatatlan művészete, amott az ember visszatérése a megmunkálatlan
kőtömbbe.
Tartalmas és üdítő
napunkat az egyik közkedvelt helyi cukrászdában zártuk. Köszönet a fagyi
meghívásért, a mikrobuszért, az idegenvezetésért, a jó társaságért és
beszélgetésekért!
Horváth
Adél